Gyomorbetegségek

Lead: A gyomrot érintő panaszok sokunk mindennapjait megkeserítik, pedig megelőzésük és kezelésük sokszor egyszerűbb, mint gondolnánk. A lényeg tehát inkább az, hogy halogatás helyett tudjuk meg, milyen betegséggel állunk szemben, és azt megfelelően kezeljük. Hogy ebben segítsünk, gasztroenterológus szakorvos segítségével végigvettük, melyek a gyomor leggyakoribb betegségei, és megnéztük, hogy az egyes esetekben mire kell figyelnünk.

Táplálkozási hibák alapvetően nem okoznak gyomorbetegséget, kivéve akkor, ha konzekvensen nagyon rosszul eszünk. Azt viszont még ettől függetlenül is tudnunk kell, hogy a zsíros és nehéz, füstös és fűszeres ételek nem könnyítik meg az emésztőrendszerünk dolgát – vág rögtön a téma közepébe szakértőnk, dr. Harasta Edit gasztroenterológus. Majd hozzáteszi, hogy ha ilyen ételek dominálnak az étrendünkben, akkor nagy az esélyünk arra, hogy idővel valamilyen gyulladásos gyomorbetegséggel kelljen szembenéznünk. Szakértőnktől azt is megtudtuk, hogy ennek ellenére nem a gyulladásos problémákkal kell leggyakrabban szembesülnünk, hanem a reflux betegséggel, ami mai világunkban már igazi civilizációs betegségnek tekinthető. Ennek oka részben rohanó, stresszes életmódunkban, részben pedig helytelen táplálkozásunkban keresendő.

Rettegett reflux

„A reflux ma a gyomor leggyakoribb betegségének tekinthető, hátterében pedig egyrészt alkati tényezők állnak, másrészt pszichés okok húzódnak meg. Az előbbi alatt azt értük, amikor a gyomorszáj valamilyen okból kifolyólag nem zár rendesen, míg az utóbbi alatt az olyan életmódbeli tényezőket, mint amilyen a fokozott stressz. Ez utóbbi válthatja ki azt is, hogy a betegség sokszor szervi eltérés nélkül, pusztán működési zavarként alakul ki” – hangsúlyozza Harasta doktornő. Majd hozzáteszi, hogy a megelőzés és a kezelés sikeressége érdekében éppen emiatt lenne fontos a kiegyensúlyozott, nyugodt életmód, a rendszeres és egészséges táplálkozás, a sok pihenés és odafigyelés. Emellett fontos lenne az is, hogy kerüljük az olyan étkeket, amelyek irritálhatják a gyomrot. Ilyenek például a túlzottan csípős és fűszeres fogások, az olajban sült, rántott és fritőzben készült ételek. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a készételek nagy része, valamint az előrecsomagolt péksütemények többsége is. Ennek oka pedig az, hogy ezek rendszerint olyan tartósítószereket tartalmaznak, amelyek bántják a gyomrot.

Szakértőnk a reflux betegséggel kapcsolatban kiemeli azt is, hogy annak kezelése csak pontos kivizsgálás után kezdődhetne meg. „Ez azért fontos, mert a diagnózist követően a betegek ma már egyből kiváló gyógyszereket kaphatnak. De persze ezzel párhuzamosan, illetve a gyógyszeres kezelést követően életmód változtatásra is szükség van, hiszen sokszor már pusztán ezzel is komoly javulás érhető el, sőt esetenként teljesen meg is gyógyulhatnak a betegek” – mondja a doktornő, majd hozzáteszi, hogy a gyógyuláshoz az is kell, hogy csökkenteni tudjuk a bennünket érő stresszt, vagy legalábbis javítsuk az ahhoz való hozzáállásunkat. Ez ugyanis nagyban segíti azt, hogy a reflux emésztőszervi tünetei kevésbé jelentkezzenek.

Turbózott gyulladás

A refluxhoz hasonlóan gyakoriak a gyomor gyulladásos betegségei, a fekélyek is. Ezek hátterében leggyakrabban baktériumfertőzés áll, amit jellemzően az ételekkel terjedő Helicobacter pylori okoz. „Ez a kórokozó alapesetben nincs jelen a szervezetünkben, azaz nem része emésztőrendszerünk baktérium-flórájának. Olyannyira nem, hogy ha mégis megjelenik a szervezetben, akkor ki kell onnan irtanunk. Vagy hogy konkrétabban fogalmazzak: a fekélybetegségeket azóta tudjuk meggyógyítani, amióta ismerjük ezt a baktériumot, és el tudjuk tüntetni a gyomorból” – mondja Harasta doktornő. Mint megtudtuk, a Helicobacter szervezetből valós száműzése azért fontos, mert a fekélyek 80 százalékának hátterében pusztán ez a baktérium áll. „Azt ugyan nem tudjuk pontosan, hogy a Helicobacter mikor tud megtelepedni az emberi szervezetben, de úgy tűnik, hogy ehhez az is szükséges, hogy a baktériummal akkor találkozzunk, amikor az immunrendszerünk egy picit legyengült. Ilyenkor ugyanis a kórokozó könnyebben megtelepszik a bélnyálkahártyán, majd hasi panaszokkal, rossz közérzettel, puffadással járó krónikus gyomorhurutot okoz. Fekélybetegség viszont csak akkor alakul ki, ha ez az állapot hosszan fennáll” – hangsúlyozza szakértőnk. Majd hozzáteszi, hogy e baktérium mellett a fekélynek persze más kiváltó okai is lehetnek. A gyomrot ugyanis egyes gyógyszerek – főleg a tartósan szedett fájdalomcsillapítók –, illetve más betegségek is kikezdhetik.

Égető; kérdések

Sokaknak okoz kellemetlen élményeket az egyszerű gyomorégés. Ezt a panaszt ugyanakkor nem szabad félvállról venni, mert hátterében leggyakrabban baktérium okozta gyulladás vagy reflux betegség húzódik meg. Éppen ezért nem elég, ha megjelenésekor csak magát a tünetet enyhítjük, a kiváltó okkal viszont nem foglalkozunk. Ami egyben azt is jelenti, hogy nem szerencsés, ha ilyen panaszok esetében diagnózis nélkül szedünk vény nélkül kapható készítményeket. Egy-egy alkalommal persze bárkinél előfordulhat gyomorégés, de ha ezek a panaszok rendszeressé válnak, akkor az okait is ki kell vizsgálni. Ha pedig már tudjuk, hogy mi áll a háttérben, meg lehet kezdeni a kezelést is. Azt azonban tudni kell, hogy a gyomorégésre való kapszulák csak a tüneteket enyhítik – például azzal, hogy lekötik a savat –, de az okot soha nem szüntetik meg.

Rontott körök

A nyári időszakban gyomorrontással is könnyebben találkozhatunk, ekkor ugyanis nagyobb esélyünk van arra, hogy romlott, vagy fertőzött ételt fogyasszunk. „A problémát mindkét esetben az okozza, hogy az ételben nagy mennyiségben elszaporodnak olyan kórokozók, amelyek hasmenést és gyomorrontást okoznak. A megelőzés szempontjából emiatt éppen az a lényeg, hogy mit és hol eszünk. Könnyen romló ételeket semmiképp sem szabad utcán, vagy hűtés nélküli helyen vásárolnunk, valamint ott sem, ahol láthatóan nem biztosított a megfelelő tárolás. Így például vásárokban, nyári kirakodóhelyeken nagyon meg kell gondolnunk azt, hogy mit veszünk meg. Különösen igaz ez a tejtermékekre, tojással készült ételekre” – hívja föl a figyelmet a gasztroenterológus. Majd elmondja azt is, hogy a gyomorrontás kezelése alapvetően diétából áll. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első tünetek megjelenésekor egy-két napig célszerű koplalnunk, közben pedig sok folyadékot – főleg ásványvizet – fogyasztanunk. Ez utóbbi az elvesztett ásványi anyagok pótlása miatt fontos. Szintén ezeket pótolandó jól tesszük, ha patikában beszerezhető rehidráló porokból készült italokat is fogyasztanunk. A lényeg pedig az, hogy ha a tüneteket egy-két nap múlva sem javulnak, orvoshoz forduljunk.

Elfelejtett daganat

A gyomornak rosszindulatú betegségei is lehetnek, amelyek kialakulási esélyét a feltételezések szerint a füstölt és zsíros ételek fogyasztása növelheti. „Ezekről a daganatokról tudni kell, hogy sokszor egészen enyhe tünetekkel kezdődnek, így fontos, hogy rájuk utaló gyomorpanaszainkat soha ne kezdjük meg házilag, kivizsgáljuk nélkül kezelgetni. Daganatra egyébként akkor kell gyanakodnunk, ha gyomorpanaszaink nem szűnnek meg, fokozódnak és egyre erősödnek, esetleg étvágytalanság és hányinger, rossz közérzet és fogyás is társul hozzájuk. Ha ez a helyzet, feltétlenül orvoshoz kell fordulnunk, és meg kell ejtenünk egy kivizsgálást. Ennek oka pedig az, hogy az ilyen tünetek hátterében gyomordaganat is meghúzódhat” – hangsúlyozza Harasta doktornő. Mint mondja, ezen tumorok korai felismerése azért fontos, mert hasonlóan a többi emésztőszervi daganathoz, a gyomorrák is annál nagyobb eséllyel gyógyítható, minél előbb fölismerjük. Míg ugyanis egy időben felismert, kezdődő elváltozás jól gyógyítható, addig egy későn észlelt daganat esetében már csak kezelési, nem pedig gyógyítási lehetőségek vannak.

Szemet a pohárra!

Több gyógyteának, így például a kamillának és a körömvirágnak is van gyulladáscsökkentő hatása, így ezen italok fogyasztása segít enyhíteni gyomorpanaszok tüneteit. Míg azonban ezek a teák kedvező hatással vannak az emésztőszervrendszerre, addig a zöld és fekete teákkal már vigyázni kell. Ennek oka pedug egyszerűen az, hogy ezek a növények magas csersav tartalmuk miatt már gyomorégést is okozhatnak, ahogyan a kávé is kiválthat ilyesmit. Az persze sokat nyom a latban, hogy ezek az italok hogy kerülnek a szervezetbe. Ha ugyanis nem éhgyomorra fogyasztjuk őket, hanem étkezés után, vagy annak kísérőjeként iszunk ilyesmit, már a gyomrunk is könnyebben dolgozza föl őket.

Rejtélyes szindróma

Sokaknak okoz emésztőszervrendszeri panaszokat az irritábilis bél szindróma, ám ez már koránt sem gyomor-, hanem bélbetegség. Pontosabban egyfajta funkcionális betegség. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hátterében nem találni sem kézzel fogható szervi eltérést, sem pedig kimutatható krónikus gyulladást – lelki okok viszont meghúzódhatnak mögötte. És éppen ezért nem szabad összekeverni a komoly kezelést igénylő gyulladásos bélbetegségekkel. Még akkor sem, ha tünetei sokakkal megegyeznek, hiszen a görcsös hasi fájdalomtól, puffadástól, szelességtől, gyakori hasmenés a székrekedésig és a nyákos székletig terjedhetnek. A betegséggel kapcsolatban tudni kell azt is, hogy mivel nem teljesen tisztázott, hogy mi áll kialakulásának hátterében, a kezelése is elsősorban csak a panaszok enyhítésére korlátozódik. Ez enyhe tünetek esetében nem áll másból, mint a stressz csökkentéséből, és általános életmódbeli változtatásokból. Ennél több pedig csak akkor szükséges, ha a tünetek súlyosak.