Mi a vashiányos vérszegénység?

A vashiányos vérszegénység, vérzékenység nem egy önálló kórkép, hanem tünet, melynek hátterében valamilyen kiváltó ok áll. Lényege, hogy a vashiány következtében csökken a vér oxigénszállító elemeinek mennyisége és mérete. A szervezet 3-4 grammos vastartalmának 60 százaléka van jelen a vörösvérsejtek hemoglobinjában. A vas felszívódása a bélcsatornából történik. Az emberi táplálékban jelenlévő vastartalmú vegyületek a gyomor savas közegében még oldott állapotban vannak, majd a nyombélben termelődő emésztőnedv segítségével a bélbolyhokon át szívódnak fel. Ez a folyamat a vérképzés igényei által szabályozott, de jelentősen befolyásolhatja a tápcsatorna aktuális állapota, sőt a táplálék összetétele is. A felszívódott, de még fel nem használt vas tárolása általában a csontvelő sejtjeiben történik. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vas a vérképzéshez, vérszegénység jön létre. Rejtett vashiány azonban már ezt megelőzően, akkor is lehetséges, ha a szervezetben vérszegénység még nem alakult ki. Ez jellemzően akkor fordul elő, ha kevés a szervezetben jelen lévő vas, azaz a vasraktárak kiürülnek. A vashiány általában már korábban okozhat idegrendszeri tüneteket, a figyelem, az érzékelés, az emlékezet és gondolkodási funkciók területén kezdődő károsodást.

Tünetek

Fáradékonyság, gyengeség, nyelési zavar, fejfájás, szédülés, sápadtság, vérszegénység, gombócérzés a torokban, szívdobogás-érzés, torokszorítás

A vashiányos vérszegénység előfordulása

Annak ellenére, hogy a vas egyike a Föld legnagyobb mennyiségben előforduló elemeinek, a vashiányos anémia a leggyakoribb megbetegedések közé tartozik. Élethelyzettől függően bármely korosztályt és nemet érinthet.

A vashiányos vérszegénység okai

Vas akkor lehet kevés a szervezetünkben, ha zavart a felszívódása, vagy fokozott a vesztése. Ez utóbbi hátterében leggyakrabban valamilyen vérvesztés áll. Fiatal nők esetében tipikusan ilyen a menstruáció, de hiány léphet fel a terhesség és a szoptatás alatt. Ilyenkor persze vérzésről nincs szó, ám a rendelkezésre álló vas nem feltétlen elégíti ki a szükségleteket. Gyermekeknél és serdülőknél a hirtelen növekedés miatt időszakosan szintén több vasra lehet szükség, mint amekkora a bevitel. Felnőtt férfiaknál és menopauzán átesett nők esetében a vashiányos vérszegénység hátterében már tipikusan valamilyen emésztőszervi, gyomor-bél traktusból eredő vérzés áll, így ezekben az esetekben endoszkópos kivizsgálás elengedhetetlen. Vashiányt okozhat emellett a vas felszívódásának zavara. Ennek hátterében állhat például valamely vékonybél-betegség, amely nem csak a vas, hanem más egyéb vitaminok, például a folsav felszívódását is zavarhatja. A gyomor bizonyos gyulladásai savhiányt okozhatnak, ilyenkor a vashiányt a B12 vitamin hiánya is kíséri. A vashiány kialakulását okozhatja bélférgesség is, és bár nálunk ez a típus igen ritka, de kizárni ezt sem lehet.

A vasbevitel az étrenddel jelentősen befolyásolható

A vashiányos vérszegénység tünetei

Amennyiben már a vérszegénység is létrejött, a tünetek meglehetősen jól felismerhetők. Tipikusan ilyen a fáradékonyság és a gyengeség, a fejfájás, a szédülés és a sápadtság, fokozott szívdobogás-érzés. A torokszorítás, a torokban lévő gombóc érzete ugyancsak jellemző panasz, ahogyan időnként a nyelési zavarok is. Emellett rendkívül jellemző a terhelhetőség csökkenése.

A vashiányos vérszegénység diagnózisa

A betegség megállapításának első lépése mindenképpen a laborvizsgálat. Ennek során meg kell állapítani, hogy a panaszok hátterében egészen biztosan a vashiány áll-e, nem pedig valamely másfajta vérszegénység. A laborvizsgálat ez esetben egy egyszerű vérkép elkészítését jelenti, abból ugyanis már látható, ha vérszegénységről van-e szó, illetve az is, ha a vér oxigénszállító alakos elemeinek mérete kisebb a kelleténél, valamint festődésük halványabb. Vizsgálható továbbá az is, hogy a vérben milyen mennyiségben van jelen vas és vasszállító fehérje, mérhető az úgynevezett vastelítettség.

A vashiányos vérszegénység kezelése

A kezelés elsődleges módja a kiváltó ok megszüntetése. Tehát tisztázni kell, vérzésről van-e szó, meg kell keresni annak forrását, és meg kell azt szüntetni. Ha felszívódási zavar áll a háttérben, akkor ki kell deríteni, hogy azt mely egyéb betegség – jellemzően bélbetegség vagy gyulladás, esetleg bélférgesség – okozza. Innentől kezdve ezt a kiváltó okot kell kezelni és megszüntetni. Mindezekkel párhuzamosan el kell kezdeni a vaspótlást is. Ez általában tablettával történik, szájon át. Itt azonban fontos tudni, hogy nem mindegyik vaskészítmény szívódik fel ugyanolyan jól. A vas ugyanis három vegyértékű „ferri” és két vegyértékű „ferro” formában is jelen lehet a készítményekben, azonban ezek közül a „ferri” vegyületek szívódnak föl fiziológiásan, ahogyan ez az az élelmiszerekből természetes úton is történik. Ezért ez utóbbi, a három vegyértékű vasvegyületeket tartalmazó készítmények esetén a vaspótlás kellemetlen, főként emésztőszervi mellékhatásai is kiküszöbölhetők.

Megelőzés

A kórkép kialakulását elsődlegesen úgy tudjuk megelőzni, ha az azt kiváltó egyéb betegségeket megelőzzük vagy időben kezeljük. Másrészről viszont lényeges, hogy odafigyeljünk a vasbevitelünkre. Ez utóbbi különösen növekedésben lévő szervezet esetében, terhesség és szoptatás időszakában, valamint diéták tartása esetén fontos (például hiányállapotot okozhat az egyoldalú szénhidrát dús, fehérjeszegény, vagy a vegetáriánus étrend). A vasbevitel az étrenddel jelentősen befolyásolható, emiatt pedig nagyon fontos a teljes értékű, húst, halat, felvágottat, tojást, tejet, zöldséget és gyümölcsöt is tartalmazó étrend. Ez utóbbiakra azért kell figyelni, mert a sok vasat tartalmazó élelmiszerek mellett bizonyos ételek segítik, mások gátolják a vas felszívódását. Segíti a felszívódást az, ha elegendő C-vitamint és folsavat fogyasztunk. Hasonló hatása van a gyümölcsökben lévő fruktóznak is.

A lényeg tehát az, hogy változatosan és tartalmasan étkezzünk.

Vashiányos Anémia (Házipatika.hu 2013 január)